Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


IVS - 3. Város szintű helyzetértékelés 3.2.

2010.10.30
___________________________________________________________________________ 
  
  
___________________________________________________________________________

3. Város szintű helyzetértékelés

 
3.2. Gazdaság

3.2.1. A város gazdaságának szerkezete, húzó iparágak

A Hajdúdorog jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező település. Az elmúlt 150 év történelme, a város fejlődése a mezőváros gazdasági sikereinek volt köszönhető elsősorban. Az 1990 előtti évtizedekben a város foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdasági iparág volt a vezetőhelyen, a város munkaképes lakosságának 30-35%-a dolgozott a mezőgazdaságban, mezőgazdasági feldolgozóiparban.

A rendszerváltás után a helyzet jelentősen megváltozott, hasonlóan a többi volt alföldi mezővároshoz – egy-két város kivételével – Hajdúdorog sem tudta a mezőgazdasági foglalkoztatásban bekövetkezett drasztikus csökkenést feldolgozni. A mezőgazdaság vezető helyét nem tudta átvenni egyik iparág sem. A helyzetet tovább nehezítette a településen működő ipari üzemek bezárása az elmúlt évtizedekben: Papírgyár, ÉVISZ, MODE, OKIN stb.

1995 után kialakult mezőgazdasági kisbirtokrendszer miatt jelenleg sok helyi lakos érintett a településen a mezőgazdasági termelés fejlesztésében. Ezt jól bizonyítja, hogy az önkormányzat 2007. évben elfogadott gazdasági programja is foglalkozik a helyi mezőgazdaság elsősorban infrastrukturális problémáinak a megoldásával. A versenyképtelen birtokméretek, az erős piaci verseny miatt a mezőgazdaság foglalkoztatási pozíciója nem fog javulni a településen, a termelési hatékonyság szükségszerű fejlesztése miatt, inkább az ellenkezőjére, a mezőgazdaság foglalkoztatási képességének csökkenésére lehet felkészülni a jövőt illetően. 
Kép

Vállalkozások száma
nemzetgazdasági áganként
Hajdúdorogon



A helyi gazdaságon belül mezőgazdaság preferenciáját jól mutatják a fenti KSH adatok, a nemzetgazdasági ágak közül a kereskedelem, szolgáltatás aránya a legmagasabb: 24-26%, ezt követi a mezőgazdaság 18-20% érték sávval 2000-2008 közötti években.

Kép
A város tíz legnagyobb adózó
vállalkozása abc sorrendben,
2009-es adatok alapján

 


Az önkormányzat által beszedett iparűzési adó mértéke alacsony, értéke 2001-2007-ig növekedett, majd a válság hatására csökkent visszaesett a 2006-os értékre. (Hasonló a munkanélküliségi adatok trendje is.) A 2007-ig tartó növekedés valószínűleg a helyi gépipar expanziójának köszönhető.


Hajdúdorog város gazdasága a rendszerváltás előtt erős mezőgazdasággal rendelkezett, a helyi foglalkoztatásban jelentős szerepet töltöttek be az ide telepített feldolgozóipari üzemnek. A rendszerváltás után a mezőgazdaságban jelentősen csökkent a foglalkoztatás, az ipari üzemek pedig sorra szüntették be tevékenységüket. A helyi foglalkoztatás fejlesztése érdekében a gazdaságfejlesztési tevékenységet erősíteni kell a városban pl. ipari park létrehozásával, a szolgáltatói szektor erőteljes fejlesztésével. 2001-2007 között a helyi gazdaság teljesítménye növekedett, de ez nem párosult a városi lakosság életminőségét meghatározó fenntartható foglalkoztatási színvonal növekedéssel.

_______________________________________________________

3.2.2. Turizmus

Hajdúdorog város az Észak-alföldi régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható.
Jelentősebbek turisztikai vonzerők, szolgáltatások, fejlesztési lehetőségek a településen: 

1. Termálfürdő

A korabeli történetek szerint, a város lakosságának régóta megfogalmazódott igénye volt egy korszerű strandfürdő megépítése. A központi keret hiányai azonban ezt nem tették lehetővé, ezért Hajdúdorog város lakossága döntően társadalmi munkából valósította meg az építést. A munkálatok 1978-ban kezdődtek, majd a tan-, gyógy- és gyermekmedencés strandfürdőt 1983-ban nyitották meg a közönség előtt. Az 1084 méteres mélyfúrású kútból 650 l/p mennyiségű 64,5 Celsius fokos hévíz tör fel, amely gyógyhatása vetekszik a környék híres gyógyvizeivel.

A kút vize gyógyászatilag igen értékes, gyógyvízzé minősítéssel rendelkezik, ásványi anyag tartalma 10.000 mg/l feletti, bróm tartalma 15 mg/l, jód tartalma 6, 5 mg/l.
A termálvíz minősége nagymértékben hasonlít a hajdúszoboszlóira, elsősorban mozgásszervi megbetegedésekre jelent gyógyírt.

A termálfürdő jelenlegi állapotában nem versenyképes a környékbeli fürdőkkel szemben:
- a fürdő nincs téliesítve
- a medence kapacitás kicsi
- 1 db medence felültöltős
- attrakciókkal, háttérszolgáltatásokkal nem rendelkezik
- szálláshely nincs a fürdő területén.

A termálfürdő fejlesztés mellett szóló jelenleg kihasználatlan előnyök:
- a termálfürdő területe 15 ha, jelentős zöldövezeti fejlesztési területek állnak rendelkezésre
- a város szélén nyugodt, csendes, de jól megközelíthető területen fekszik
- a két megyeszékhely közelsége miatt félmilliós potenciális piac elérhető a fürdő fejlesztett szolgáltatásaival
- a város országosan kiemelt görög katolikus zarándokhely, turisztikai célpont.

A fürdő területén előkészítés alatt van egy 40 fős ifjúsági szálláshely építése, mely önkormányzatai hatáskörben fog megvalósulni.

2. Vallási turizmus: Görög Katolikus Székesegyház
 
„A város az egész magyar nyelvterületen, a Kárpát-medencében, de különösen a hajdúvárosok sorában a görög katolikus vallásával tűnik ki. Hajdúdorog legjelentősebb épülete a Görög Katolikus Székesegyház. Kiemelkedő építészeti érték az 1660-as években épült árkádos városháza, melynek oromzatát a város címere díszíti.”
(Forrás: www.hajdudorog.hu)


Kép A város életében már a korai időktől kezdve meghatározó szerepet játszott a vallási kötődés. Hajdúdorog felekezeti sajátossága a többi hajdú településtől eltérően az, hogy a lakosság döntő többsége görög katolikus vallású, a dorogi hajdúk 220 éven át küzdöttek vallásukért. Az úgynevezett magyar liturgikus mozgalom 1693-ban kezdődött. Ennek a célja az volt, hogy a görög szertartású magyar katolikus egyház oltári nyelvévé a magyar nyelvet tegye. Az első eredményt 1873-ban érték el, amikor Hajdúdorog püspöki helynökséget kapott. Elődeink kitartó küzdelmeinek eredménye-ként, végül Ferenc József király a római Szent Szék jóváhagyásával megalapította a hajdúdorogi görög katolikus szertartású magyar katolikus egyházmegyét, melyet 1912. június 8-án X. Pius pápa "Cristifideles Graeci" kezdetű bullájával kanonizált és a templomot székesegyházi rangra emelte.
E neves dátumhoz kapcsolódik a város ünnepe, a Városnap is.

Hajdúdorog turisztikai jövőképének az egyik fontos kiemelt pillére a görög katolikus vallási turizmus kell, hogy legyen.
   
3. Jelentősebb rendezvények

A vallási turizmus legnagyobb ünnepe a „Pászka szentelés”, a résztvevők száma 8.000-10.000 fő körül alakul, ennek 60-70% nem helybéli. A Máriapócsi Búcsúra igyekvők szintén megállnak a városban piheni.


4. Szálláshelyek

A városban 1 db kereskedelmi szálláshely panzió működik jelenleg. A helyzetet jól szemlélteti az alábbi KSH által kiadott adatsor. 
 

Kép

Hajdúdorog turistaforgalma kereskedelmi szálláshelyeken
2000-2008 közötti években




A közelben fekvő Hajdúnánáson 2006-ban 21.807 volt a vendégéjszakák száma.


Hajdúdorog város az Észak-alföldi Régióban a fejletlen turisztikai infrastruktúrával rendelkező kisvárosok csoportjába sorolható. A vallási turizmusra, termálvízre alapozva a közelben fekvő megyeszékhelyek fogyasztói piacára építve, a városban a turisztikai iparágat kiemelten kell fejleszteni a következő években.

_______________________________________________________

3.2.3. Helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei és eszközei


1. Gazdasági környezet intenzív fejlesztése

„Foglalkoztatás elősegítése, gazdasági versenyképesség erősítése
Önkormányzatunknak érdeke, hogy a helyi kis-, középvállalkozások megerősödjenek, ennek érdekében már a 2007-es év költségvetésében kezdeményezem a Vállalkozási Alap létrehozását (VÁPA). Aminek pénzügyi alapjait a vállalkozások által befizetett helyi többlet adóbevétel teremtheti meg. Így érdekeltté tehetjük a vállalkozókat a helyi adók maradéktalan befizetésére.

Ösztönöznünk kell a befektetéseket. Ennek érdekében a nem kellőképpen átgondolt fejlesztési övezeteket megvizsgálva, pályázati és külső források bevonásával létre kell hozni a Hajdúdorogi Vállalkozási Övezetet (HAVÖ). Így lehetne kialakítani a város egységes ipari, vállalkozási területét, ez által lehetne kiaknázni az M35-ös, az M3-as autópályák közelségét.

A Hajdúnánási Munkaügyi Központtal és a térség szakképző intézményeivel a munkanélküliség megelőzése és csökkentése érdekében folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Támogatni kell a helyi szakképzés átalakulását, olyan irányba, ami a jövő városát is segíteni tudja, illetve az ide érkező és helyi diákok a munkaerőpiacon jól hasznosítható tudással rendelkezzenek.”
(Forrás: Hajdúdorog 2007-2010 Ciklusprogram)

A 2007-es gazdaságfejlesztést támogató ciklusprogramban megfogalmazott tervek helytállóak, gyakorlatilag az önkormányzat lehetséges gazdaságfejlesztő eszköztárának lehetőségeit magában foglalja a program. Azonban a gazdaságfejlesztési lehetőségek újragondolása 2010-ben mindenképpen indokolt és szükségszerű.

A helyi ipari övezetnek versenyképesnek kell lennie a régió többi településének ipari területeivel szemben, a befektetőkért folytatott versenyben. Ez infrastrukturális, szervezeti és menedzsment feladatok megújítását, fejlesztését követeli meg az önkormányzattól.

Konkrétan ez a következőket jelenti:
- ipari park és a működését irányító szervezet létrehozása
-több gazdaságfejlesztést támogató feladat integrálása a szervezetbe: pl. szakképzés-oktatás, ipari parki területértékesítés, stb.
-az ipari park specializációját támogató kompetencia központ létrehozása
-VAPA program továbbfejlesztése, folytatása

2. Szolgáltatások fejlesztése a városban

A város infrastruktúrájának fejlesztésével valósítható meg, a legnagyobb részelemei: a városközpont és a jelenlegi termálfürdő és környezetének kiemelt fejlesztése, a fejlesztésekben az önkormányzatnak kulcsszerepe van, mivel a fejlesztési területek a tulajdonában vannak. A fejlesztések egyik célja a helyi turizmus fellendítése kell, hogy legyen, legalább a Hajdúnánás város szintjéig (vendégéjszaka/lakos mutatóban mérve). 


Az önkormányzat a helyi gazdaságfejlesztést a gazdasági, szolgáltatói környezet fejlesztésével tudja hatékonyan támogatni.

___________________________________________________________________________ 
  
  
___________________________________________________________________________